Emlékszünk-e még konyhai pályafutásunk első, ügyetlen próbálkozásaira?
Nem mindenki születik ugyanis konyhatündérnek. Én, például, lelkesen segédkeztem a vasárnapi ebédnél, ám egyedül a krumplihámozást merték rámbízni. Végzetes hiba volt, mert a család egy része kénytelen volt köret nélkül elfogyasztani az ételt.
Kezdetleges technikámnak köszönhetően addig faragtam a krumpliszemeket, hogy sikerült egy kilogramm burgonya helyett körülbelül negyven dekagrammos mennyiséget produkálnom. Vannak azonban olyan emberek, akik képesek, sőt törekednek ennek ellenkezőjére: szemet faragnak a krumpliból, vagy emberi arcot, virágot, akár egy várat – a motívumok sorának csak a képzeletük szab határt.
Breitenbach Attila is ilyen „zöldségszobrász”, szakmai kifejezéssel élve a „hidegkonyhai artisztika” adta lehetőségeket igyekszik kihasználni. Nem is akárhogyan, hiszen számos nemzetközi verseny és szakácsolimpia aranyérmeit sikerült hazazhoznia.
A debreceni fiatalember március 31-én városunkba látogatott és a Balmaz Hotlelben tartott bemutatót többek között intézményünk szakács és vendéglátós tanulóinak. Az alkotások nemcsak esztétikusak, szemet gyönyörködtetők, hanem (ha valakinek van hozzá szíve) meg is kóstolhatók, hiszen emberi fogyasztásra alkalmas, mesterséges színezéket nem tartalmazó nyersanyagokból készülnek. Összeállításukhoz só, tészta, jég, zsír, fűszer és természetesen zöldség és gyümölcs használható fel. Amire még szükség van: nagy adag kreativitás, csipetnyi fantázia, nem kevés kézügyesség és néhány speciális konyhai eszköz. Mindezen hozzávalók birtokában bárki elkezdheti a szobrászkodást.
A bajnoktól megtudhattuk, hogy a legkedveltebb és egyben leginkább formálható gyümölcsök, zöldségek közé tartozik a tök, a dinnye, a répa, retek és a paradicsom. Ezek faragásához akár kezdő háziasszonyok és szakácsok is nekiláthatnak, színesebbé téve ezzel a hétköznapi tálalást.
A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola egykori szakács tanulója mindössze 27 éves, ma főszakácsként dolgozik és számtalan díj tulajdonosa. Pályafutása diákjaink előtt élő példaként szolgálhat arra, hogy szakmájuk számtalan lehetőséget rejt és valóban művészetté válhat megfelelő hozzáállással, kitartással és elhivatottsággal. Ahhoz, hogy mindez ne csak álom legyen számukra, Breitenbach Attila vállalta, hogy a következő tanévben óraadó tanárként, tanfolyam formájában iskolánk tanulóit is beavatja majd a kulisszatitkokba, a foglalkozásokon pedig minden bizonnyal büntetlenül lehet majd „mindenféle zöldségeket összehordani.”
