A nemzeti ünnepeknek kettős természetük van. Egyszerre fűzik az ünneplőket a múlthoz és a jelenhez. A közös történelem kitüntetett eseményeinek rendszeres felidézése erősíti az államhoz, illetve a nemzethez való tartozás érzését. Ezek az ünnepek ugyanakkor a mának szóló üzeneteket is közvetítenek az emberek felé. A középpontjukban álló események többnyire valamilyen fordulópontot jelölnek az ország történetében.
Ebben az évben mi, a 10. A osztály vállaltuk azt a megtisztelő feladatot, hogy egy úgynevezett projekt keretében megtervezzük és megvalósítsuk az 1956. október 23-ához köthető iskolai ünnepséget. Hetek óta tanórákon foglalkoztunk ezzel az időszakkal, sokféle forrásból anyagokat gyűjtöttünk és összeállítottuk a megemlékezést. Szívből örültünk, hogy az iskola vezetői, tanárai és diákjai is jelen voltak, hogy velünk együtt emlékezzenek 1956-ra, ’56 jól ismert és ismeretlen hőseire, akik bátorságukkal és kitartásukkal példát mutatnak nekünk és az későbbi generációknak.
A közös emlékezés az életben tartása valaminek, ami egy közösségnek összetartó erő: Így lesz velünk élő a történelem. ’56 velünk él!
Kovács Ákos: Monumentum
Halott testek fölé
Mint forró remegés
Úgy épült fel ez a Rend
Egy szobor-gondolat
A megkövült harag
Egy testet öltött érzés, ami szent
Egy évszám
Egy jelkép
Egy tárggyá vált
Emlék
Egy MONUMENTUM
